Helyreigazítás kérése

04/24/2017 - 10:49

Németh Péter
főszerkesztő részére
nemethp@nepszava.hu

Tárgy: Helyreigazítás kérése

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A nepszava.hu oldalon, illetve a Népszava újságban 2017 április 22.-én megjelent és Veress Jenő  által jegyzett („Tarlós mellébeszél kameraügyben”) cikkel kapcsolatban az alábbiakra hívom fel a figyelmet és kérem a cikkben fellelhető legzavarosabb és legsugalmazóbb félreértések és pontatlanságok helyreigazítását. (Egyébként több is van benne, mint amit szóbahozandó vagyok…)

1.       „ jelenleg a törvények az irányadók és abból nem olvasható ki, hogy jogsértő lenne a bírságolási gyakorlat”

Helyesen:  a törvények mellett azok végrehajtására kiadott alacsonyabb jogszabályok is irányadók. Ezek együttes ismerete  kell az érvényes jogi helyzet tisztázásához. Ezen ismeretek birtokában viszont téves és ezért félrevezető az újságírói állítás, ugyanis jogsértő a pusztán kamerafelvételre alapuló kanyarodási szabályszegés miatti közigazgatási bírság kiszabása

2.       „Tarlós és Pető a FÖRI igazgatója mostanában arról beszélnek, hogy a  közterület felügyelők nem bírságolhatnak a …. térfigyelő rendszerek alapján. a Népszava viszont megtalálta az erről szóló  egyik határozatot ….melyet Tarlós István jegyzett. Azért módosították a VII. ker és a Fővárosi Önkormányzat között, lehetővé tegyék a kerületnek a térfigyelő kamerák telepítését közlekedési bírságolási intézkedéseinek alátámasztására

fővárosi útvonalon. Tarlós a FÖRI-re ruházta saját  jogkörét…”

Helyesen tehát:  ahogy azt a FÖRI leveléből a cikkben is idézte az újságíró a FÖRI véleményében –aminek beszerzését  ugyancsak jogszabály írja elő, szó sincs főpolgármesteri jogkör átruházásáról – a közlekedési bírságolási intézkedések ALÁTÁMASZTÁSÁRA történő telepítéssel értett egyet nem pedig az ilyen tárgyú intézkedések ALAPOZÁSÁT célzó telepítéssel.

Nincs okom feltételezni, hogy a szavakkal dolgozó médiamunkásnak nehézséget okozna a két szó közötti szemantikai különbségtétel, de a biztonság kedvéért: Ha a kamera kép elégséges lenne a jogszabály szerint (ceterum censeo: nem elégséges) akkor alapozást írtunk volna.

Az alátámasztás azt fejezi ki ebben a szövegösszefüggésben, hogy a jelenlét alapú felügyelői intézkedés esetén, ha a szabályszegő gépjárművezető, - akinek ily módon a személyazonossága ismert – esetleg vitatja a szabályszegés tényét, akkor a felügyelő arról tudja tájékoztatni, hogy képfelvétel IS készült, amely a rendőrhatóságnál lefolytatásra kerülő közigazgatási eljárásában bizonyítékként lesz alkalmazható.    

Tehát: készséggel elismerem, hogy az újságíró ezeknek a részleteknek nem lehetett a birtokában, aki azonban „felkérte” e téma ilyen megközelítésére és megírta az alapanyagot, bizonyosan.  Így  aztán az újságíró próbált valami ütős és olvasható szösszenetet gyártani, azonban  az egyszerűsítés tovább mélyítette a rést a valóságos jogi helyzet és a sugalmazott között.

Viszont az így bevállalt hamis tartalomra  kétségkívül rá lehetett ültetni az - ez esetben a Főpolgármestert célzó  -„ütős”  címet. Pedig aki ez esetben mellébeszélt az éppen az újságíró volt.

„Kutatói” kíváncsisággal várom,  milyen önkorrekciós mechanizmus működik az Önök szerkesztőségénél..!?

 

2017. április 23.

Tisztelettel,

Dr. Pető György sk.
igazgató

A népszava.hu cikke itt olvasható

Elszállították sza- bálytalanul parkoló gépkocsiját? Itt meg- találhatja, csak a rendszámot kell beírnia keresőnkbe.
</